TUDATOS GYERMEK
Ahogy felnövünk, egyre több feladatot bíznak ránk. Saját magunkban kell(ene) bíznunk, magunkra kell támaszkodnunk. Már nem anya/apa oldják meg a nehéz feladatokat helyettünk. De akkor is, ha igen, szeretnénk egyszer egyedül megtalálni kérdéseinkre a választ. Arra, hogy kik vagyunk és mit akarunk, mert ez ad nekünk önbizalmat. Ettől fogjuk azt érezni, hogy jól mennek a dolgok. Ha képesek vagyunk megbirkózni az életben felmerülő problémákkal, akkor büszkék leszünk magunkra, emelt fővel léphetünk tovább.
Mi a célunk, ha egy akadályversenyre készülünk? Talán az, hogy elnyerjük az aranyérmet. Az is előfordulhat, hogy csak egyszerűen azt szeretnénk, hogy mások büszkék legyenek ránk. Ha sokat gyakorlunk, kipihenjük magunkat a nagy megmérettetés előtt, és minden feltétel megvan bennünk ahhoz, hogy győzzünk, akkor van esélyünk nyerni. De ha sokat görcsölünk, idegeskedünk, mert félünk attól, hogy mi lesz, ha nem sikerül, akkor nem fogjuk felkészültnek érezni magunkat, mert nem bízunk a sikerben. A nagy ” nyomás” miatt verseny közben szúrni kezd az oldalunk, elfárad a lábunk, nehezen lélegzünk, elfogy az erőnk. Két választásunk van: Vagy feladjuk az egészet, vagy erőlködhetünk azon, hogy legalább beérjünk a célba. Amikor kínlódunk egy feladattal, vagy „mégsem sikerül a verseny” elkeseredünk, „elmegy” az önbizalmunk, elszökik a hitünk, hogy képesek leszünk elérni azt, amit akarunk. Rengeteg vizsgát kell túlélnünk az életben. És ha valami nem sikerül, szomorúak leszünk. Ha el tudjuk engedni a kudarcainkat és félelmeinket, fütyörészve haladhatunk tovább. Könnyebbé válnak az iskolai feladatok, meg tudjuk oldani a nehézségeket.
Sokszor küzdünk azért, hogy másoknak megfeleljünk. Hogy elfogadjanak minket úgy, ahogy vagyunk. És félünk, hogy mit szólnak mások ahhoz, ahogy kinézünk, ahogy öltözködünk, ahogy gondolkozunk. Az igazi értékeink elrejtve ücsörögnek a pincénkben. Miért? Mert félünk attól, hogy mások számára nem vagyunk értékesek. Ha igazán akarjuk ezeket a kincseket, fognunk kell egy ásót, aminek segítségével megérthetjük az akadályozó helyzeteket. Így észrevesszük majd lehetőségeinket, és elérhetjük céljainkat. Lehetünk bátrak és elégedettek magunkkal, és az élettel.
A kineziológia ásója az izom. Ha feszültek vagyunk, félünk, vagy valami fáj, az izmok elgyengülnek. Emiatt kibillenünk az egyensúlyból. Sokszor mondjuk azt, én nem tudom ez megcsinálni! Mit is jelent ez?
Nem bízom abban, hogy képes vagyok rá.
Az izom „elmondja”, hogy mitől féltünk vagy mi fájt a múltban, ami most akadályozza a sikerünket. Ha nyugodtak vagyunk, könnyebb megoldani a feladatokat. Az élet egy játék.
Sajnos van, hogy elfelejtünk nevetni rajta.
Mindenkinek vannak nehézségei. A felnőtteknek is. De ha megküzdünk a nehézségekkel, erősebbé válunk. Ha elengedjük a rossz emlékeket, megszabadulunk a terhektől, amiket cipelünk, könnyebb lesz az életünk.
Azért, hogy tudjunk örömmel játszani, egyensúlyba maradni amikor „fúj a szél”, és felszabadultan élvezni amikor süt a nap, ebben segít a kineziológia.